Archívum

Mindazoknak, akiket érdekel, akik nem voltak ott, vagy akik ott voltak csak valahogy elfelejtették mi történt előző este a gyárban…

Az izlandi vulkánkitörés végül nem kímélte a PEN műsorfelhozatalát sem. A légtér kaotikus helyzete miatt  nem tudta elvállalni csütörtöki koncertjét a Client, helyettük a Zagar koncertezik. A szervezők közleményben kérték a közönség megértését, kiemelték, jelenleg egyetlen más külföldi fellépő koncertje sincs veszélyben.

Nem csak a várható programok miatt lesz az idei a valaha volt legnagyobb PEN, hanem a diákrektorválasztás miatt is. Kilenc csapat fog versengeni egymással, és kettő csak azért indul, hogy a felhozatalt színesítsék. A Szenesben a tehetségkutatók alkalmával találkozhattatok már vámpírhordákkal, lovagokkal, szurkolólányokkal és hasonló jelmezekben randalírozó egyetemistákkal. Íme a teljes lista.

Zenei kínálatában is felülmúlja korábbi elődeit a 2010-es PEN. A fő irányvonal ugyan nem változott, de mellette eddig teljesen mellőzött stílusokra is ügyeltek a szervezők, mint a trip-hop vagy a metál. Az elektro rajongók egy külön sátrat kapnak, azok pedig, akik a színpadok között keringve elszédültek, lazulni is leülhetnek egy Ikarus buszba.

A párhuzamos realitásokat képviselő diákrektorcsapatok felvonulásával délután négy óra környékétől kezdetét veszi az év első fesztiválja, a Pécsi Egyetemi Napok. A szerda este további részében a magyar alternatív zenei világ prominenseitől kezdve, a francia utcazenészeken át igen széles palettával találkozhatunk.

A teli torokból skandált csatakiáltás a PEN Tehetségkutató közönségkedvenc zenekarainak dübörgött három estén keresztül. Az elődöntőben résztvevő 22 zenekar közül azonban csak 8 nyerte meg nemcsak a hallgatóság, de egyben a zsűri kegyeit is.

A Pécsi Egyetemi Napok abban a szerencsés helyzetben van, hogy támogatóiknak hála, nem kell a már bejáratott, biztos közönséget hozó, ám egy idő után unalmassá váló zenekarokra korlátozniuk magukat, hanem fő kritériumuknak a zenei értéket tehetik meg.

Mindenki nagy meglepetésére nem kapott sürgős Sólymot az Alkotmánybíróság, így a gyűlöletbeszéddel ellentétben március 10-én elfogadásra került a holokauszt tagadását tiltó törvény. A kérdés parázs vitát produkált a közéletben, vajon a szólásszabadság csorbításaként, vagy a demokratikus berendezkedés garanciájaként tekintsünk rá.

Az Orvostudományi Karon tavaly novemberben történt tragikus események óta a média árgus szemekkel figyeli a Pécsi Tudományegyetem valamennyi rezdülését, és belekapaszkodik minden kis szalmaszálba, amellyel a morális pánik tovább gerjeszthető – legyen szó légpuskákról vagy játékfegyverekről. De amikor a lerágott csontból már nem lehet többet kihozni, akkor csak az események felnagyítása marad, végül szenzációgyártás közben a tények is elferdülnek.

Van, aki tudni véli, mit ünnepel március idusán, és rá is vágja, hogy a '48-as forradalom és szabadságharc évfordulóját. Van, aki csak annak örül, hogy nem kell iskolába/munkába mennie aznap, de azért érzi, hogy hirtelen több lett a Petőfi meg a Tizenkét pont, mint általában. Írásunk célja, hogy megnézzük, hogyan is emlékeztek különböző történelmi korszakokban, illetve egy alternatív dátum vizsgálata, mely a későbbi események tükrében sokkal jelentősebbnek tűnik, mint március 15.