Archívum

Foglalkoztatott már az a kérdés, hogy mi lenne egy falbontáshoz a legmegfelelőbb aláfestő zene? Esetleg mire kellemes vezetni? Jól jönne egy mentőmellény, hogy a kismillió elektronikus zenei műfajt meg tudd különböztetni egymástól? Fel szeretnéd fedezni, hogy mi mindent lehet egy gitárral művelni? Szerencséd van, ugyanis általános zenei horizontbővítő szándékkal, egy cikksorozattal egybekötött rádióműsort indítottunk.

Sokak által várva várt mozi a Stanislav Lem: Az emberiség egy perce című művéből ötletet merítő „1”. A filmet az idei Filmszemlén mutatták be, országos premierje csak nemrég volt. A pécsi közönség a Cinepécs záró filmjeként nézhette volna meg, ám a vetítés sorozatos bakik miatt elmaradt. A mozikba viszont végre megérkezett.

Idén 60 éve, hogy Magyarország az akkori szocialista blokk több más országával együtt befogadta a görög polgárháború menekültjeit. A Pécsi Bölcsész megkereste a konfliktus egyik Magyarországra került túlélőjét, aki később a Pécsi Görög Kisebbségi Önkormányzat képviselőjeként tevékenykedett. A beszélgetés megértéséhez először álljon itt egy kitekintés a történelmi konfliktus hátterére.

A múlt év végén jelent meg a negyvenéves Galaktika kiadó kétszázadik kötete, a stílszerűen csak Kétszázadik névre keresztelt antológia. A válogatás miniatűr visszaemlékezés arról, mi is történt a magyar nyelvű sci-fi irodalomban az elmúlt negyven évben. Ezt a kérdést tovább fonva beszélgettem Dr. S. Sárdi Margittal, a Magyar Scifitörténeti Társaság elnökével, a hazai tudományos fantasztikus irodalom jelenlegi helyzetéről. A továbbra kattintva a nyomtatásban megjelent interjú kibővített változatát olvashatjátok.

Az alábbiakban egy gyűjteményt olvashattok a 2010-es év elejének pályázatairól és külföldi ösztöndíjakról. A paletta sokszínű, legyen szó akár négy napról Berlinben, vagy egy teljes évről San Diegoban.

 ,jslkdjf

Összefirkált ajtók, letört piszoárok és szappantartók, ülőke nélküli vécécsészék, működésképtelen csapok, az alapvető higiéniai feltételek teljes hiánya, és a sokszor terjengő, kibírhatatlan szag. Egy tudósítás kezdődhetne így valahol a harmadik világban, de sajnos nem kell olyan messzire tekintenünk. Bölcsészkarunk vizesblokkjai vannak terítéken.

Annak ellenére, hogy a neonáci, félkatonai elemek, csoportosulások és rendezvények előretörését kell megélnünk nap mint nap a magyar társadalomban, az ezen folyó viták, vagy az egész jelenség értékelése kifullad a Gárda-féle Szálasi divatbemutató elemzésében. Röviden nézzük meg, hogy a környező, működő demokráciával és polgári gyakorlattal rendelkező országok miként is állnak hozzá ehhez a kérdéshez.

A „reményteljes” újév felé bandukolva óhatatlanul elő fognak kerülni az óévet pocskondiázó, illetve – kismértékben – méltató értékelések. Eddigi újságírói gyakorlatunkat meghazudtolva ezúttal kénytelenek vagyunk beállni a sorba.

40 évvel és két hónappal ezelőtt került adásba Angliában a Monty Python Repülő Cirkuszának első adása. Az öt éven át hömpölygő sorozat és a csoport későbbi opusai tömeghisztériát, tömeges elhülyülést és szökőárakat váltottak ki, de legalábbis alapvetően átformálták a televíziós komédiát.