Abbey Road – The End

Az 1969-es katasztrofális Get Back session sokaknál kivágta a biztosítékot. Sorra mondtak fel a technikusok, még az ötödik beatle-ként számon tartott George Martin producer is kiszállt, mert az idegrendszere nem bírta az állandó súrlódásokat. A stúdióban olyan iszonyatos mértékű kutyaütés zajlott, amilyet a legtehetségtelenebb garázs zenekarok is csak ritkán követnek el. A később használhatónak nyilvánított dalmorzsák gyakorlatilag eltűntek az unott hangszeres randalírozások, valamint a különféle tudatmódosító szerek és persze az alkohol szponzorálásával megrendezett ordenáré tivornyák közepette. Ekkorra már tapinthatóvá vált a feszültség a tagok között is. Lennon rettenetesen unta, hogy menedzserük, Brian Epstein halála (1967) után gyakorlatilag McCartney vált a zenekar vezetőjévé, valamint hogy az utóbbi két évben megjelent kislemezek „A” oldalain rendre csak a Paul által írt szerzemények sorakoztak. Amúgy is, mióta Yoko Onoval megismerkedett, csak az ürügyet kereste a kilépésre, mivel úgy vélte, teljes egészében a saját zenéjére kellene fókuszálnia. Harrisonnak is elege lett, mert jobbnál-jobb dalokat írt, de ezeknek csak töredéke kerülhetett fel a Beatles nagylemezekre, ugyanis Lennon és McCartney mellett nem nagyon maradt hely egy harmadik dalszerzőnek. Lényegét tekintve a Get Back projekt befürdése után minden bennfentes készpénznek vette a Beatles feloszlását.

1969 áprilisában azonban Paul azzal kereste fel Martint, hogy a Beatles csinálna még egy lemezt, mint a régi szép időkben. Ezzel szemben szaporodtak a zenekarra addig nem jellemző megoldások. Április végén kiadtak egy kislemezt, melynek „A” oldalán végre egy Lennon szám szerepelt, viszont a felvételen csak John és Paul játszanak – John: gitárok, ének; Paul: basszus, vokál, zongora, dob – George ugyanis akkor nem tartózkodott az országban, Ringo meg a Magic Christian című filmjét forgatta Peter Sellers-szel. A lemez „B” oldalára pedig egy a Get Back időszakból előhúzott és leporolt Harrison szerzemény került a szerző tudta nélkül. Ezt követően a zenekar az Abbey road-i stúdiókomplexumba vonult, ahol megkezdték utolsó lemezfelvételi időszakukat. Ezt a lemezt már csak igen szőrmentén lehet Beatles lemezként kezelni, ugyanis inkább már a tagok különféle szólóprojektjei a többiek által kísérve. Lennon egészen odáig ment, hogy csak azokban a dalokban volt hajlandó közreműködni, amiket ő írt. Az Abbey Road-on a nap 24 órájában 3 stúdió személyzete állt haptákban, hogy mikor esik be Lennon/McCartney/Harrison, és akar dolgozni valamelyik dalon. A stúdiómunkálatok egész nyáron folytak, és még a régi szép időkre való hivatkozás sem száműzte az állandóan napirenden lévő nézeteltéréseket. Maga a lemez 1969. szeptember végén jelent meg, 18 számot tartalmazott, melyből 8 egy nagyobb zenei mű keretein belül szólalt meg.

The Beatles - Abbey Road Medley

A sok hisztitől és görcsöléstől eltekintve ez a lemez lett az együttes egyik legnépszerűbb albuma. Zenei értelemben végtelenül letisztult hangzásvilággal rendelkezik, és minden idők egyik legzseniálisabb könnyűzenei lemeze a mai napig. Ugyanúgy hallgatható, mint egykor, mikor kikerült a stúdió falai közül. Mindenkit csak bíztatni tudok, hallgassa meg!

Adalékanyagnak pedig annyit, hogy a napokban felröppentek olyan pletykák, melyek szerint az EMI megválna a korábban említett Abbey road-i stúdiótól. Nos, ez nem igaz, február 22-én hivatalos állásfoglalást tettek közzé, melyben leszögezték, hogy nem áll szándékukban eladni a stúdiót, sőt, mindent megtesznek annak érdekében, hogy nyereségessé váljon az eddig folyamatosan veszteséget termelő komplexum.