Anti-demokratikus csoportosulások nálunk és más nemzeteknél

Jó érzés látni, hogy már itt is politikailag tudatos emberek írnak és olvasnak. De bennem az ilyen cikkeket olvasva mindig két dolog jön elő. Ha erről a témáról ítélkezni merünk, nyilván ismerjük a történelmet, így azt is tudjuk, hogy mikor és miért jöttek elő ezek az eszmék. És vajon most miért megint? A másik: ez itt Magyarország, itt volt egy igen rövid ideig tartó német megszállás, és azóta is a náci mumus jön elő mindig ('56-ban is a fasiszták törtek ki a börtönökből). Ne felejtsük el azért Rákosit, az ÁVH-t és a többi szép emberünket se. Jó, lehet, hogy a kommunizmus egy szép eszme, de hol nem pusztultak bele tömegesen?

Kedves Gábor! Szerintem a kommunizmus egyáltalán nem egy szép eszme. Mindkét szélsőséges eszmerendszert (fasizmus, kommunizmus) egyaránt kártékonynak, visszataszítónak, az emberi értelemmel, szabadsággal, kultúrával szembeni egyik legalapvetőbb fenyegetésnek fogom fel.Teszem mindezt a legteljesebb elkötelezettséggel a Magyar Köztársaság eszméinek mentén, melynek, mint demokratikus berendezkedésnek semmi egyezkedni valója egyik szélsőséggel sem. Jelenleg Magyarországon a szélsőbaloldal - az előző rendszer rémtetteit követően - abszolút nem jelent valós fenyegetést (a szegfűs nyugdíjaskommandó legalább is nem túl nagyot), ellenben a századfordulós irredentizmus eszmevilága a Horthy által is börtönben tartott Szálasi populista-fajvédő-nemzeti romantikus katyvaszával inkább (főleg, hogy kezd egy aktív fiatal politkai képviselete kialakulni). Egyéb iránt a két szélsőség elutasításában csatlakoznék gróf Bethlen István egykori miniszterelnökhöz, jelezve, hogy a fasisztoid elemek elutasítása nem biztos, hogy egyértelműen azt jelzi, hogy valaki kommunista. üdv: B.D.

Kedves Dávid! Személy szerint én sem vagyok oda sem a kommunizmusért, sem a fasizmusért (és még sok minden másért sem), de azt el kell ismernem, hogy mindegyik úgy kezdte a pályafutását, hogy meg akarta váltani a világot. Abban a pillanatban még mindegyik nemes célokat tűzött maga elé. A baloldallal (nem a szélsővel) kapcsolatban azt szeretném kiemelni, hogy abban vannak olyanok, akik képesek az ő 50 éves ideológiai folytonosságukról beszélni - úgy, hogy senki sem szól rájuk, hogy itt már közben azért volt egy rendszerváltás vagy mi. A szélsőjobbról: szerintem a 20-as években és most is azért sikeresek annyira ezek az eszmék, mert az országgal-világgal akkor sem voltak és most sincsenek rendben dolgok. Az egyre süllyedő színvonalú közoktatáson végigevickélt fiatal azt látja, hogy nincsenek lehetőségek, a külföldi munka lassan a világlátás helyett szükség, a hírek nap, mint nap valami panamától hangosak, közben mindig van ügyeletes mumus is (terrorizmus, válság, az aktuális járvány), saját bőrükön tapasztalják a kisebbségi politika kudarcát és a túlzásba vitt politikai korrektség lázálmait. Ezek után jön valaki, aki értékeket ad, rendet ígér és végső soron tisztességes megélhetést, plusz egy kis harcos romantikát. Ki ne gondolkodna el ezen? Hogy "gyűlöletkeltés", "uszítás"? Ők már gyűlölnek, csak még nem mindig tudják kit. El kell ismernem nem alaptalan ez sem: a politikai "elit" személyesen tehető felelőssé emberek szenvedéséért (és az utóbbi eü-átszervezős időkben közvetlenül emberek haláláért is). Az alapvető problémákat a gyülekezési törvény módosítgatásával nem lehet megoldani. Engem ez a "rekesszük ki kirekesztőket" hozzáállás kicsit a "békeharcra" emlékeztet. Miközben Koppenhágában globális bukta volt a búcsúfogás... Gábor

Nagyon örültem ennek a cikknek a PB-ben, megnyugtató, hogy mások is elítélik az ilyen csoportosulásokat...

sziasztok először is jól néz ki az oldal, :D hasznosnak tűnő dolgok vannak rajta, bár nem vok btk-s. másodszor, elszomorít kicsit, hogy már ide is begyűrűztek ezek a témák, elvégre ez egy hallgatói önkormányzat oldala.( javíts ha rosszul mondom). bármilyen mozgalommal kapcsolatban sztem alapvetően háromféle írás születhet, támogató, illetve ennek az inverze, a mélységesen elítélő. elvonatkoztatva bal- vagy jobb oldaltól, véleméynem szerint egy ilyen siteon egyiknek sincs helye. illetve a harmadik, az általános, elemző, valójában semmivel nem azonosuló cikk meg ugye csak úgy van, de értelme nem sok. problémáim. Németország soha az életben nem fogja tudni lelökni magáról azt a tényt, hogy a történelem legocsmányabb eszméje ott született meg. jelen pillanatban németo.-ban tiltják és büntetik a leghatározottabban azokat a megnyilvánulásokat, kifejezéseket, jelképeket vagy karmozdulatot, amelyek egy hajszálnyit is emlékeztet(het)nek a nemzetszocra, fasizmusra, akármire, vagy magukban hordozhatják a csíráját is az ezeket megszülő gondolatoknak. nyílván nem véletlen. mellesleg nem gondolod, hogy mindezek alkotmányba foglalásával csak kb 50 évet késtek? vagy 30-40-et minimum. de hát ugye most lett akkora a külső nyomás. a gárdázás ma már eljutott arra szintre, ahova -szándékosan nem írom le, mrt ennek aztán végképp nincs helye itt- egy, a történelemben legtöbbet szenvedettnek titulált népcsoport helyzete. mára mindenkinek a könyökén jön a ki szegény szerencsétlenek meghurcoltatásával kapcsolatos cikkek, könyvek, filmek, kártérétési követelések tömkelege. és ma már nem tudok kinyitni úgy egy újságot, megnézni bármilyen híradást, és most már egy hök oldalt sem ezek szerint, hogy ne a szélsőségezesést, egyenruházást, masírozgatás elítélését lássam a sorok között. és mára már ezzel is ott tartunk, ahol fent említett néppel, az embereknek elege lett abból a hihetetlen ellenpropagandából, ami körülveszi ezt a jobbik/gárda témát, sőt, ez válik inkább gyanússá egy idő után. de ez egy nagyon másik történet, viszont úgy érzem, ez már inkább az ő malmukra hajtja a vizet, mintsem elérné a kívánt elrettentő célját. néhány mondat a sztem legjelentéktelenebb, de a cikkben is felcsendülő egyenruha kérdésről, de persze ez a legszembetűnőbb, amivel a legjobban lehet riogatni. választhattak volna vmi pirosasat pl, akkor vörösök lennének, netán szürkét, kéket, barnát, zöldet? ha nem is európában, dél-amerikában, vagy az afrikai "civilizációkban" az összes színkombinációt lelőtte már magának valami önkényuralmi szésőséges szervezet, mozgalom, netán terrorcsoport. ha csak egy fehér lepedőt dobnának magukra, akkor is nyugodt szívvel lehetne köpködni őket és riogatni velük, hogy egy a feketékkel elég barátságtalan tennessee-i klánra hajaznak. számomra sokkal, de sokkal irritálóbb, de persze teljesen legális, mikor a terepszínű gatyában katonai bakancsban buszon kapaszkodó alter szerkóját látom, vagy a halálfejes póló/pulóver, amiben hős rockerjeink sugallják mi is lehet a fejükben. de akár a felétek igen gyakran előforduló, a nyári 40 fokban is talpig feketében feszítő kollégák látványa is nagyobb megütközést kelt, mint a fehér ing-fekete nadrág kombó. vitatkozz velem! a legfontosabb az ideológia, és ezt sokan elfelejtik. stílszerűen a karhoz, mintha a borítóról ítélnének meg az emberek egy könyvet. masírozhatnának szép virágos ingben is, ha nyíltan rasszista eszméket vallanának, sokat nem változtatna ezen az uniformis. óvatosabban ezekkel a dolgokkal. várom a reagálást! üdv. Dani

Kedves Dani! A PécsiBölcsész a PTE BTK HÖK által finanszírozott kari lap, bölcsész közéleti kulturális periodika. A cikk a www.pecsibolcsesz.hu/pecsibolcsesz magazin nyitódalon található, itt olvashatod el a havonta jelentkező PécsiBölcsész cikkeit, illetve nyomtatásban nem megjelenő cikkeit, extráit. A PécsiBölcsész stábja a HÖK-kel közösen dolgozik a hallgatói kommunikáció, mivel hiszünk benne, hogy így egy koherens identitás keretében tudunk véleményformáló-segítő-problémamegoldó feladatokat ellátni. A magazin nyitóoldalán járva a PécsiBölcsész oldalán jársz, a site a brand kommunikáció, és egyéb kommunikációs célok miatt épül fel jelenlegi struktúrájában. Ezek az írások a szerkesztőség tagjainak termékei, és a publicisztikák esetében az írók véleményét közlik, mivel erről szól ez a szubjektív műfaj. Egyéb újságok esetében biztos, ami biztos szerepel még pluszban, hogy a megjelenő publicisztikák (véleményírások) nem feltétlenül tükrözik az egész újság véleményét. A kommentendre reagálva: igen, a németek tekinthetőek a fasizmus kiteljesedésében élenjáró nemzetnek, annak minden „vívmányával”, azonban mondjuk én nem felejteném ki a sorból Olaszországot sem, vagy mondjuk a csatlós országok szerepét (ebből a szempontból, ha csak rövid ideig is de hazánkat sem, ahol egyedül nem volt mondjuk szervezett ellenállás, és az egy főre jutó gestapo feljelentések számát tekintve vezető helyen jártunk). A németek lépését a szólásszabadságot ilyen szempontból módosító passzusával titulálhatjuk megkésettnek, de ez egy olyan változtatás, amely az épp aktuális társadalmi változásokra reagál, illetve átfogó vitát követően született, amely a világ majd mind számottevő demokratikus országában jelenleg is akut kérdés. A németek lépését ezért inkább áttörő jellegűnek tartom, amely reflektál egy aktuális trendre és épp a történelmi felelősség tudata miatt hoz egy jelenleg ésszerűnek tűnő korlátozást a közvélemény és polgárai nyugalma érdekében. Korábban azért sem jelenthetett ez a kérdés akkora problémát, mivel a neten keresztül kialakuló nyilvános fórum és megjelenési lehetőség, médiális megjelenés, csak pár éve elérhető a társadalom nagy tömegei számára. Egy szélsőséges nézeteket valló kisebbség akár önmagát is minősítő véleménye egészen mostanáig a saját pénzen nyomtatott kis példányszámú lapokra, szórólapokra, illetve helyi kis megmozdulásra korlátozódott. A kommunikáció jelenlegi átalakulásával, hírportálok, médiahálózatok és online szervezési lehetőségek váltak elérhetővé szinte a korábbi ár töredékéért. Így mondhatjuk hogy a palack nyitva áll a szellem előtt. A cikkem végén az utolsó sor ismételten jelezte, hogy a gárdaegyenruha körül kialakult bonyodalmakat szimptómaként tekintem, egy viszonylag mellékes jelenségen való értelmetlen huzavonának, amely elodázza a megfelelő párbeszédet, és cselekvést a fontosabb lépések megtételéhez vezető úton. Ellenben abból a szempontból mégis jó példa a gárdaegyenruha, hogy illusztrálja mennyire reménytelenül az ideák világában, paragrafusok tengerében ragadt le a gondolkozásunk, a praktikusság legkisebb szikrája nélkül. Még egy fasiszta szervezet egyenruhájának viseléséből is elvi problémát gyártunk, mintha ezen múlna a szólásszabadság intézményének léte, holott pontosan tudható mi az ideológiai üzenete egy ilyen uniformis viselésének. Egyfelől szomorú, hogy a történelem során erre használták ezt a nemzeti jelképünket, de mit tudunk tenni ez már ráragadt, összeforrt ezzel a jelképpel, színösszeállítással. Aki pedig nácinak öltözik, viselje el, hogy náciként bánnak vele, alapvetően, ha büszke akar rá lenni, tegye, és harcoljon a jogaiért, ha jól esik. A ruházat is szimbólum, és minden szimbólum kommunikáció, a kommunikációnak pedig üzenete van. Az üzenetek pedig akár károsak is lehetnek. John Stuart Mill angol teoretikus, filozófus foglalkozott sokat a liberalizmus, szólásszabadság kérdésével, tőle ered a jó ismert tézis: „each individual has the right to act as he wants, so long as these actions do not harm others – mindenkinek joga van úgy cselekedni, ahogy szeretne, egészen addig, amég ezzel nem károsít másokat. A fenyegetés azt hiszem tekinthető károsításnak. A szólásszabadsághoz kicsit elkanyarodva a klasszikus megfogalmazás: „Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket”. Alapvetően ez a megfogalmazott korlátlanság akár téves következtetéseket is létrehozhat, reagálhatunk úgy akár, hogy ebben szó sincs, gyűlöletbeszédről, korlátozásról, pedig ilyen kikötések az első teoretikusok esetében is megvoltak. Mill: a szólásszabadság az engedélyeztetés nélküli közlés szabadsága, nem pedig mentesülés a jogos büntetéstől. Mill és a szólásszabadság eszméinek megalkotói felvilágosult, de „klasszikus neveltetésű”, tehát nem túl gyakorlatias (főleg nem a magyar kiskapu szemüvegű társadalmi viszonyok esetében nem) személyek voltak. Nem arra tervezték a soraikat, hogy a kiforgatástól megvédjék őket, ők filozófiai, politikai vitákhoz szerettek volna állami cenzúra mentes közéletet megteremteni. Egyébként csak a gárdisták, gyűlöletbeszéd kérdéséhez még egy adalék: "the only purpose for which power can be rightfully exercised over any member of a civilized community, against his will, is to prevent harm to others.”. Csak akkor van jogunk csorbítani erővel egy civilizált közösség tagjának szabadság jogait, ha ezzel másokat védünk meg a károsodástól. Azt hiszem, praktikusan jelenleg erről van szó.