Elfogadott kitagadottság? − Hányadán állunk a határon túli magyarokkal?
2010. január 20.
Októberben újra előrángatta a magyar politikai élet a kettős állampolgárság kérdését. Tárgyalhattunk is volna a dologról, hiszen több problémás pont akad, amiket a külhoni magyarok érdekében végre meg kellene oldani. Ehelyett sikerült elővenni a 2004-es fiaskó forgatókönyvét a maga előkészítetlenségével és félelmeivel, ehhez hozzáadtuk a mindenből kiforgatott területi autonómia és elszakadás tematikáját, és el is készült a megszokott pártközi bohózat. Megoldások helyett.
A történet legújabb fejezete azzal vette kezdetét, hogy a Keresztény Demokrata Néppárt az MSZP kormányfőcseréje körüli kavarodásban lehetőséget látott a 2004-ben elvérzett referendum tartalmának újbóli keresztülpréselésére. Valószínűleg az épp csak vegetáló pártnak nem jött volna rosszul, ha egy nagy kaliberű intézkedést kötnek végre a nevéhez. Az időzítés eredendően nem volt rossz, az SZDSZ romjait kormányzó Retkes Attila kimondottan a javaslat mellett volt, a kezdeti szakértői tárgyalások során pedig az MSZP is támogatta az állampolgársági törvény módosításának tervét. A Fidesz részéről nem volt kérdés, hogy támogatják-e a beadványt, Orbán Viktor 2004-es síkra szállása óta ez a párt egyik alapelvévé vált.
A tervezett beadvány lehetővé tette volna az állampolgársághoz jutást azoknak is, akik nem élnek életvitelszerűen Magyarországon. A kikötés csak annyi volt, hogy a felmenők között kell, hogy legyen egy valamikori magyar állampolgár, illetve hogy a jelentkező ismerje a magyar nyelvet. A kezdeményezés akkor dőlt romba, mikor a Fidesz és a KDNP az egyeztetések eredményeit figyelmen kívül hagyva beterjesztette a parlament elé saját módosítási javaslatát.
A szakmai egyeztetések megszakítása épp akkor történt, mikor a módosítás feltételeiről már az Országgyűlés külügyi bizottsága is tárgyalt, valószínűleg a környező országok kormányaival való szinkronizálás végett – de ezt már nem fogjuk megtudni. A Fidesz és az MSZP között a tárgyalások során patthelyzet alakult ki, ennek kulcsa az, amire Mikola István (Fidesz) 2006-ban már utalt: ha a határon túliak a szavazati jogot is megkapnák az állampolgársággal, akkor a Fidesz legalább 20 évre bebetonozná hatalmi pozícióit (a hirtelen benyújtott módosítás szavazati jogot illetve ingyenes egészségügyi szolgáltatást tartalmazott).
A szavazati jog módosításához kétharmados döntésre lenne szükség, amihez jelenleg kellenének a szocik is, akik érthető módon nem álltak kötélnek. A kettős állampolgárság megadását csak szavazati jog nélkül, és a társadalombiztosítást érintő kérdések tisztázását követően látták megvalósíthatónak. Az eredeti csomag értelmében a határon túli állampolgár az anyaországának fizet adót, de befolyásolhatja az itteni adófizetők pénzének elosztását irányító szervezetet. A TB esetében az a kérdés, hogy járjon-e befizetés nélkül egészségügyi ellátás a határon túliaknak.
A két párt erről nem tudott megegyezni, az MSZP a nyomás ellenére sem engedett, így a Fidesz és a KDNP visszavonta a javaslatot, majd arra hivatkoztak, hogy a szocik megszakították a tárgyalásokat. Szlovákia az EU előtt támadta a törvénytervezetet, mivel elmaradt az egyeztetés a környező országokkal. A helyzetet tovább rontotta, mikor Orbán Viktor a Magyar Koalíció Pártjának kongresszusán összekapcsolta a kettős állampolgárság kérdését a Felvidék autonómiájával. Ezután várható volt, hogy az összes tárgyalási alapot felégeti a nemzetiségi offenzíva.
Ha más nem, annyi ismét kiderült, hogy a magyar politika a magyar kisebbségek életét – mint bármi mást – egyedül a szavazatszámok függvényében hajlandó figyelembe venni. Elhanyagolják azt a tényezőt, hogy a hatások ez esetben emberi életeket befolyásolnak. A vitából csak a lényeg maradt ki. Embertelenül nehéz a magyar állampolgárság megszerezése vagy a házasság érvényesítése, évek kellenek egy hivatalos letelepedési engedély megszerzéséhez egy határon túli számára. Szerencsére az EU keretei legalább a szabad határátlépés kérdését megoldották, december 19-ét követően a vajdasági magyarok számára is, ez alól csak Kárpátalja kivétel.
Alapvetően még 2004-ért sem kértünk elnézést a határon túli magyaroktól, de a tendenciák sajnos nem is jelzik, hogy fontos lenne politikusaink számára, ha elkezdenénk őket többként kezelni, mint szavazó automatákat, vagy mint a maradék politikai súlyunkat veszélyeztető ellenszavazó automatákat. A Fidesz ígérete szerint hatalomra jutását követően megalkotja a kettős állampolgárságra vonatkozó új törvényt, akkor már meglesz az új szavazóbázis megszerzésének minden feltétele.
Hozzászólások (1)
2010-02-28 21:41:39 Nusi
Szólj hozzá!