Ha összeáll a Nagy Kör – Vlagyimir Szorokin: 23 000
2010. április 6.
A 23 000 az író Jég-trilógiájának zárókötete, amely a Bro útja és A jég cselekménye után játszódik. A Fény Testvériség már szinte összegyűjtötte az összes, 23 000 tagját, és készül kijavítani a Nagy Hibát, amely valamikor a világ keletkezésekor keletkezett, és amelyet egy szóval le lehet írni: ember.
Az Eredendő Fény 23 000 sugara létrehozta a világegyetemet, az összes csillaggal és bolygóval, majd egy hiba miatt egy Föld nevű bolygón élőlényekben öltött testet, és emberekké fejlődött.
A Testvériség tagjai a húsrobotok világában keresik a közéjük valókat, hogy felébresszék szívüket, és megalkossák a Nagy és Utolsó Kört, ezzel kiküszöbölve a Nagy Hibát, mely még a világ teremtésekor esett. Rejtélyes eltűnések és balesetek övezik útjukat, nyomukban csupán jégcsákánnyal bevert mellű halottak, illetve örök életre torzult emberek járnak, akik csak foszlányokban tudják felidézni, mi is történt velük. A másik szálon eközben két elrabolt, sérüléseiből felépült személy, Olga és Björn nyomozásba kezd, megpróbálják kideríteni, kik azok, akik a jégcsákányok nyelét fogják. Miközben a Testvériség után nyomoznak, és érezni vélik a sikert, fogságba esnek, és egy döglött kutyákat nyúzó üzemben találják magukat rabszolgamunkásként.
Az egyre kaotikusabb végkifejlet felé haladva csupán újabb kérdések merülnek fel válaszok helyett, miért is létezik egyáltalán Björn és Olga, összeáll-e az Utolsó Kör, sikerül-e a Nagy Hiba kijavítása. Hogy ez lezár-e majd valamit, vagy éppen csak a kezdete lesz valaminek? Rengeteg hulla, és egy életben maradt emberpár marad csupán, hogy elmélkedhessünk ezen.
Hozzászólások (0)
Szólj hozzá!