Pécsi Bölcsész Irodalmi Pályázat – Eredményeket mondunk
2009. május 7.
Bölcsész univerzumunk belsőbolygóin élő sorstársainknak meghirdetett irodalmi pályázatunkra számos pályamű érkezett be, lefedve a műnemek egész palettáját. Minden pályázatban résztvevő szaktársunknak ezúton is gratulál a szerkesztői stáb, de inkább következzenek a szakmai zsűri érdemesebb szavai.
Bírálat a Pécsi Bölcsész irodalmi pályázatához
A pályázatra beérkezett vegyes műfajú írások középpontjában hasonló témák és problémák állnak: önértékelési kérdések, az élet ürességének érzése, a társas kapcsolatok nehézségei, a közvetlen környezet taszító volta, az emberi élet alapvető döntései, határhelyzetei, krízisei. Egy egyetemi lap által kiírt pályázatról lévén szó nem meglepő az említett kérdések feltűnése: a szövegek hangneme, a választott poétikai megoldások mindazonáltal jellegzetes különbségeket eredményeznek az egyes művek között. A közvetlen vallomásos megszólalás, az avantgárd képalkotású, szabadverssel élő szövegalkotás éppúgy megjelenik a pályázaton, mint a gúny eszközével történő jelentésteremtés, vagy a hétköznapi tárgyak megszemélyesítésén alapuló közvetett írásmód.
Az említett eltérések ellenére a tematikai rokonság mellett sajnos egy további alapvető hasonlóság is összeköti a pályázók alkotásait, mégpedig a szövegek hibái, nem szerencsés megoldásai: gyakoriak a túlzások, a képzavarok, a közhelyek. Bár valamennyi szöveg dicsekedhet jó megoldásokkal, a versekben nemritkán kifejezetten találó és eredeti költői képekkel, a novellákban pedig ügyes szerkesztési eljárásokkal találkozhatunk, sok a remek sor vagy mondat, hibátlan vagy igazán eredeti művet nem lehet említeni. A pályázók egytől egyig tehetségesek, és remélhetőleg idővel megtalálják az őket joggal foglalkoztató problémák irodalmi, hiteles, autentikus kifejtésmódját.
Az eredmények
A zsűri harmadik helyezettnek jelölte meg Plótár Noémi Papa mindig megmondta című novelláját. A szöveget már témaválasztása is kiemeli a mezőnyből, ez a szöveg távolodik el leginkább a fiatal felnőtt lét problémáitól. Plótár Noémi kiváló dramaturgiai érzékkel rendelkezik, ügyesen és differenciáltan bánik a függő beszéddel, jól szerkeszti meg a szövegvilág eseményeit, írása ily módon poétikailag gazdag és összetett. A novella ennek ellenére hiányérzetet kelt: a kihagyások, a homályos részletek inkább gyengítik, nem pedig erősítik az elbeszélés hatását.
Második helyezett lett Kovács Réka A nagy választás című novellája. A novellát a helyes arányérzékkel megszerkesztett párbeszédek és a meglepő, elgondolkodtató befejezés emelték a második helyre. A zsűri a szöveg hibájának tartja helyenként a naivitás határát súroló reflektálatlanságát.
Első lett Rohácsi Dávid, a beküldöttek közül két költeményével. Az Anyám arany íve meglehetősen szerencsétlen és keresett zárlata ellenére határozottan megrendítő. A Hajnalban című versnek szép sorai, képei vannak; szólelő líra. Megszólítja a hagyományt, megszólal benne a hagyomány – s tovább is lendíti; van belső logikája, sodrása; és egy érdekes feszültség az intimitáskód és a versnyelv között. A döntésben szerepet játszott a szerző két másik műve is, melyek ugyan korántsem mentesek a túlzásoktól, összességükben jó formakészségről és magabiztos költői beszédről tanúskodnak.
A zsűri mindezeken felül külön dicséretben részesíti Csenki Réka Bolondok hajója című két felvonásos drámáját, gördülékenysége és terjedelme miatt. A címválasztás (reflektálatlan marad Sebastian Brant Bolondok hajója [Das Narrenschiff] című műve és a toposz maga) és jellemkezelése is kritikával illethető, mindazonáltal (jó szándékát és társadalomjobbító célzatát is mérlegelve) ígéretes munkának tartjuk.
Görföl Balázs, Mekis János, Pap Balázs
Pécs, 2009. április 15.
A dobogós helyezetteknek járó könyvutalványok átadásának pontos helyéről és idejéről a BTK HÖK értesíti majd ki az érintetteket.
Hozzászólások (0)
Szólj hozzá!